Síró nők , szomorúság






Elveszett álmok
Hová lett a hitem és a boldogságom?
Miért foszlott szerte minden-minden álom?
Elveszett bizalom, elveszett szerelem,
soha se találom, hiába keresem!
Kesergek folyton és elkerül az álom,
ezen a világon helyem nem találom!




Kövecses Anna
Hiány
Kinyíltak a kapuk:
Fájó emlék sajdul,
Dérvirágot gyászol
Lelkemben a hiány.
Mécsesfényű sírok
Közt ború andalog.
A temető oly szép -
Csak a szívem sivár.






Rajos Máté
Völgyek gyűjtik, hegyek rejtik...
Vidd, madárka, vidd csak messze,
dalold el a bús világnak,
sötét erdőn, sűrű erdőn
kínjaim ma merre járnak.
Énekednek minden hangja,
minden röpte fájdalom,
völgyek gyűjtik, hegyek rejtik
el az összes bánatom.






Gyuriczné Gy. Mária
Néha sírni volna jó...
Néha sírni volna jó, soha ne szégyelljed,
amikor fájdalom tölti be a lelkedet!
Sírj, hogy múljon szíved bánata, keserve,
s könnyebbé váljék szomorú lelked terhe.
Nehéz a szíved?
Sírj, ne szégyelld a könnyed!
Ha néha fáj is..





Elmentél...
Hát elmentél... s veled a nyár, az álmok,
és meghalt lelkemben a szerelem.
Azóta részeg kábulatban járok
magányosan néptelen helyeken.






































































